A biológiai ritmus és a természet körforgásához alkalmazkodva a napfényes, nyári időszakban csúcsformában vagyunk, ezzel ellentétben télen eluralkodik rajtunk a lehangoltság vagy letargia. Érzelmi, fizikai és értelmi állapotunk is hullámzó, időszakonként eltérő. Napközben, leginkább a délutáni órákban a munkateljesítményünk sokkal jobb, mint a kora reggeli órákban. Ezzel ellentétben szellemi és fizikai teljesítőképességünk a hajnali órákban van a legalacsonyabb szinten. Sajnos a munka, a pihenés és az alvás alig egyeztethető össze belső időbiológiánkkal és alapvető szükségleteinkkel. A napszakoknak megfelelően erőnlétünk is ingadozik.
A kronobiológia alapján éppen a reggeli órákban vagyunk a legrosszabb formában, legalábbis erre a következtetésre jutottak a bioritmust tanulmányozó kutatók. A holtponton hozzávetőleg kilenc óra után esünk túl, majd 11 órától délután öt óráig szellemi és fizikai erőnlétünk magaslatán vagyunk. Agyi kapacitásunk a déli és délután két órai időszakban képes arra, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. Ami a fizikai erőnlétünket illeti, délután három és 18 óra között csúcsosodik ki. Ennek egyszerű magyarázata, hogy az olyan hormonok, mint a tesztoszteron, a kortizol stb. és a legtöbb hormon kiválasztása ebben az időintervallumban a legerőteljesebb. Ezt követően kezdődik az esti átállás, vagyis egy úgynevezett hanyatlási időszak, amit egy abszolút mélypont követ hajnali kettő és három óra tájékán, ugyanis ekkor a leggyengébb a hormonok kiválasztása.
Tény az, hogy napjaink felpörgetett életritmusához egyre nehezebben tudunk alkalmazkodni. Őseinknek anno jóval könnyebb dolguk volt, összhangban éltek a természettel, ezáltal önmagukkal is, természetes módon alkalmazkodtak az évszakok és az időbiológia váltakozásához. Annak érdekében, hogy fitt formában legyünk, mindennapjainkat ajánlatos a bioritmusunkhoz igazítani.
